Az őszi szezon végeztével, a vezetőedzői értékelést követően, egy kicsit elmélyedtünk a számok halmazában. Hol, hány pontot szereztünk, mikor voltunk a legeredményesebbek és mikor a legeredménytelenebbek, más szóval górcső alá vettük a statisztikai adatokat.
Nem véletlen, hogy az őszt a második helyen zártuk. Hazai és idegenbeli mérlegünk közt szinte alig van eltérés: a Haraszti úton csupán egy győzelemmel szereztünk többet, mint idegenben, ahol viszont a döntetlenek száma több eggyel. Amiben lényeges eltérés van, az a rúgott gólok száma. A Szamosi Mihály Sporttelepen megrendezett tíz összecsapáson 26(!) alkalommal vettük be az ellenfelek kapuját, ugyanakkor Budapestről kilépve, 900 perc alatt csupán 11-szer zörgettük meg vendéglátónk hálóját. Otthon is idegenben viszont egyaránt 10-10 gólt kaptunk. Ami feltűnő: a szezon első négy meccsén ugyanannyiszor találtak be riválisaink Holczer Ádám kapujába (10), mint az azt követő 16(!) összecsapáson. Három, három alkalommal 3, illetve 2 gólt, ötször 1 gólt kaptunk, míg kilencszer(!) érintetlen maradt a hálónk.
Csapatunk egyszer, egyszer rúgott hat (a Siófok), illetve három (Puskás Akadémia), kétszer öt gólt (Csákvár, Budaörs), ötször duplázott, nyolcszor egy alkalommal talált a hálóba és csupán a Kisvárda, a Sopron és a felcsúti visszavágón, a Puskás Akadémia úszta meg kapott gól nélkül.
